
Az átalányadózás egy kedvező adózási forma az egyéni vállalkozók számára, amely egyszerűbb adminisztrációt és kiszámíthatóbb terheket kínál. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Mi az átalányadózás?
Az átalányadózás során a vállalkozó a bevételeiből egy előre meghatározott költséghányadot von le, így állapítva meg a jövedelmet, az adóalapot. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges a tényleges költségeket tételesen elszámolni, hanem a ténylegesen végzett tevékenység jellegétől függően alkalmazható költséghányadot használhatja.
Az általános 40%-os költséghányad használata esetén tehát, a vállalkozó 1 000 000 forintos bevételét 400 000 forint feltételezett költséggel csökkenthetjük, így kapjuk meg a maradék 60%-ot, vagyis a 600 000 forint összegű jövedelmet.
Költséghányadok és tevékenységek
A tevékenység típusától függően az alábbi költséghányadok érvényesek:
Bevételi értékhatárok 2025-ben
Az átalányadózás választásának feltétele a bevételi értékhatár betartása:
Adómentesség
Az átalányadózó egyéni vállalkozók jövedelme az éves minimálbér feléig mentes a személyi jövedelemadó (szja) alól. 2025-ben az éves minimálbér 3 489 600 forint, így az adómentes jövedelemhatár 1 744 800 forint (figyelem! – nem bevétel, hanem jövedelem határ!).
Ennek megfelelően a bevételi határok:
Járulékfizetés és göngyölítéses számítás
A társadalombiztosítási járulék (18,5%) és a szociális hozzájárulási adó (13%) alapja az átalányban megállapított jövedelem.
Főállású egyéni vállalkozó esetében, ha a minimálbérnél alacsonyabb jövedelem keletkezik, akkor a tb járulékot a minimálbér után, a szochot pedig a minimálbér 112,5%-a után kell megfizetni. Mindkét esetben minimálbér helyett a garantált bérminimum (“diplomás minimálbér”) alkalmazandó, amennyiben a végzett tevékenység szakképesítést igényel.
A mellékfoglalkozású (heti 36 órát elérő munkaviszony mellett) vállalkozónak, minden esetben a negyedévente átalányban megállapított jövedelem után kell közterheket megfizetni, itt nincs minimális járulékfizetési kötelezettség, hiszen főállásá(i)ban már biztosan megfizették utána a járulékokat, adókat.
Az adó- és járulékfizetés során göngyölítéses módszert kell alkalmazni, amely szerint negyedévente össze kell adni az év elejétől elért jövedelmet, megállapítani a helyes járulékalapot (jövedelem vagy minimálbér) és levonni az előző negyedévekben a közterhek számításánál már figyelembe vett összegeket. A garantált bérminimum havi összege 2025-ben 348 800 forint.
Szociális hozzájárulási adó fizetés felső határa. Mentes vagy sem?
Sajnos nem! Átalányadózó egyéni vállalkozó a teljes jövedelme után köteles fizetni a 13%-os szochót.
A törvény alapján a szociális hozzájárulási adót csak addig kell megfizetni, amíg a jogszabály által meghatározott jövedelmeid az adott évben nem érik el a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (adófizetési felső határt).
2025-ben a felső határ 6 979 200 Ft-nak felel meg. Tehát, ha elérted ezt a határt, az után már nem kell tovább SZOCHO-t fizetned, azonban ez csak bizonyos jövedelmek esetén igaz!
Az átalányadózásból származó vállalkozói jövedelem az ún. összevonandó jövedelmek közé tartozik, mint amilyen a munkabér is. Az ilyen jövedelmekre, összegüktől függetlenül, sajnos nem vonatkozik ez a fajta mentesség.
Helyi iparűzési adó (HIPA) az átalányadózóknak
2025-ben az átalányadózók sávosan tételes helyi iparűzési adózást választhatnak. Ennek lényege, hogy az adóalap a bevételhez igazodó sávosan meghatározott összeg, amely egyszerűsíti az adminisztrációt.
A HIPA számítása a következőképpen alakul:
Ha a kisvállalkozó ezt az adóalap-megállapítási módszert választja, akkor adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (gyakorlatilag május 31.) köteles megfizetni. Az adóelőleg az előző évi adóval azonos, és ha a következő évi adó ezt nem haladja meg, akkor az adóelőleggel egyúttal a hipát is megfizette. Bevallást csak akkor kell benyújtani, ha az adózó adóalapsávot vált.
Bizonylatok megőrzése és az átalányadózásból való kilépés esetei
Bár az átalányadózás esetében a vállalkozó a bevételei alapján számított költséghányadot alkalmazza, fontos tudni, hogy a bevételszerző tevékenysége érdekében felmerült költségekről szóló bizonylatokat is meg kell őriznie. Ezekre akkor lehet szükség, ha:
A bizonylatoknak meg kell felelniük a hatályos számviteli szabályoknak, és a megőrzési kötelezettség időtartama általában legalább 5 év, de bizonyos esetekben ennél hosszabb is lehet. Az átalányadózóknak így érdemes minden, a tevékenységhez kapcsolódó számlát és egyéb dokumentumot gondosan archiválni, annak ellenére, hogy valójában nem ezek alapján történik a költségek elszámolása.
Bevallás és befizetés
Az átalányadózó egyéni vállalkozóknak a járulékokat és az szja-előleget negyedévente kell megfizetniük, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig. A bevallásokat is ebben az ütemezésben kell benyújtani.
Összegzés
Az átalányadózás 2025-ben is vonzó lehetőség az egyéni vállalkozók számára, mivel egyszerűsíti az adminisztrációt és kiszámíthatóbb adóterheket biztosít. A költséghányadok alkalmazása lehetővé teszi, hogy a vállalkozók anélkül határozzák meg adóalapjukat, hogy tételes költségelszámolást kellene vezetniük.
Fontos azonban tisztában lenni az adómentes jövedelemhatárokkal, a göngyölítéses járulékfizetési szabályokkal, valamint azzal, hogy a főállású és mellékfoglalkozású vállalkozók eltérő adó- és járulékfizetési kötelezettségek alá esnek.
Mindezek ellenére, az átalányadózás sem minden vállalkozó számára a legkedvezőbb megoldás, így érdemes szakértői véleményt is kérni a döntés meghozatala előtt. A cikk célja, hogy egy átfogó, de érthető képet adjon a szabályozásról, és segítse a vállalkozókat a tudatos pénzügyi és adózási tervezésben. de semmiképpen sem minősül adótanácsadásnak.
